Mi az a közösségi részvétel?

A közösségi részvétel egy közösség irányított bevonása egy őket érintő projektbe úgy, hogy közös gondolkodásra, párbeszédre és cselekvésre készteti annak tagjait, csoportjait.

Amikor a döntéshozó:

  • az érintetteket (helyi lakosság, helyben működő cégek, speciális csoportok)
  • adott témában,
  • a lehető legkorábbi szakasztól,
  • átlátható és tervezett keretek között
  • folyamatos, kétirányú (külső/belső) kommunikációval bevonja,
  • igényeiket, véleményüket, érdekeiket figyelembe veszi
  • és beépíti a döntéshozatali folyamatba.

Példák a közösségi részvételre és tervezésre ide kattintva elérhetőek!

Miért jó a kezdeményezőnek?

  • kiküszöbölhetőek a felesleges, költséges beruházások már a kezdeti tervezésnél
  • sokféle, előtte ismeretlen szempont jelenhet meg a tervezésnél 
  • a közös munka révén nő a bizalom a közintézmények, döntéshozók iránt 
  • az ügy promóciója révén növeli a majdani projekt használói/alkalmazói számát
  • a szereplők, folyamatok, döntési körök és kompetenciák előre lefektetett szabályai révén átlátható, követhető a projekt részvételi folyamata 
  • a közösségi erőforrások láthatóvá/elérhetővé/mobilizálhatóvá válnak, nem kell mindent a megrendelőnek megoldania
  • az önkéntes felajánlások révén csökkenhet a “beruházó” költsége
  • segíti az állampolgárok felelőssé válását, a közügyek iránti fogékonyságát, mert úgy érzik, számít a véleményük
  • növeli a társadalmi együttműködést
  • a résztvevők elköteleződnek, kötődnek az eredményhez, jobban vigyáznak majd az “eredményre”
  • elkerülhetők, illetve korai szakaszban kezelhetők a konfliktusok és a lakossági ellenállás 
  • kevesebb a panasz és a módosítási igény utólag

Miért jó a helyi közösségnek?

  • a helyi szereplők számára legkedvezőbb megoldás alakul ki 
  • az érintettek valós igényeihez igazodik
  • valódi beleszólási lehetőséget kapnak az életüket érintő hosszabb távú döntésekbe azzal, hogy már a tervezésben is résztvesznek, nem csak egy megszületett döntésben kérik ki a véleményüket 
  • a közösség valós igényeihez igazodnak a fejlesztések
  • a szereplők, folyamatok, döntési körök és kompetenciák előre lefektetett szabályai révén átlátható, követhető a projekt részvételi folyamata 
  • új kapcsolatok és közös munka révén újraéleszti és fejleszti a közösséget
  • élhetőbbé és egészségesebbé válik a lakókörnyezet
  • a megerősödött közösség további fejlesztéseket generál
  • egyéni szinten értékteremtő, motiváló erővel bír

Kik léphetnek be a részvételi folyamatba?

Attól függ hogy miben szeretnénk a részvételüket kérni. Leggyakrabban lakossági csoportra gondolunk, de lehetnek olyan helyzetek, amikor speciális csoportok részvételére számítunk. A résztvevők körének megállapítása a részvétel tervezési folyamatának része.

  • egyének
  • csoportok (pl. civil szervezetek, egyházi csoportok)
  • intézmények (pl.iskola, egyetem, kutató)
  • hivatalok
  • cégek
  • szakértők

Kit/mit biztosít a kezdeményező?

  • struktúrát, projekttervet
  • folyamat szervezését, facilitálást/facilitátort, aki a struktúrát kitalálja, a kommunikációt, szervezést és a tevékenységeket viszi
  • átláthatóságot
  • közösségi részvételi szakembert
  • belső szakértőt (pl. környezetvédelmi referens, városgazdálkodási vezető, főmérnök stb.)
  • promóciót
  • helyszínt, eszközöket
  • cateringet
  • kommunikációs csatornákat
  • közérthető, folyamatos tartalmat

Milyen elvárás támasztható a résztvevőkkel szemben?

Szakértővel szemben:

  • részvételével azt támogatja, hogy a szakmai/technikai szempontok és lehetőségek érvényesüljenek
  • ellenőrző és szakmai döntéstámogató szerepe van a folyamatban
  • rugalmasságot és nyitott hozzáállást, készséget a szempontok beépítésére
  • tudását, ismereteit megosztja

Résztvevővel (pl. lakos, cég, csoport, intézmény) szemben:

  • maga is népszerűsíti a részvételt
  • ötleteit megosztja
  • lehetőleg a folyamat teljes ideje alatt szán időt a részvételre
  • erőforrásait (idő, szakértelem, helyismeret, kapcsolatok, helyiség…), amennyiben lehetősége van, önkéntesen felajánlja
  • saját szempontjait képviseli a folyamatban

Város- és/vagy térségfejlesztési stratégia, akcióterv

Ha egy  önkormányzat a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő tervek alapján akar tervezni, fontos felmérni a helyi erőforrásokat is, amelyekre támaszkodhat majd a megvalósításban. Ez nem csak adatgyűjtést jelent, hanem konzultációk és párbeszédek sorozatát. 

Ha közösségi részvétellel tervez az önkormányzat akciótervet, akkor az előkészítéskor az alábbiakat teszi: 

  • Részletes tervet készít a lakosság és az érintettek bevonására. 
  • Az akcióterv megvalósítása során a lakosságot  a város honlapján, újságjában folyamatosan tájékoztatja és vonja be – pl. a véleményük kikérése (szavazás, kérdőív, problématérkép, lájkverseny) az akcióterv elkészítésénél.
  • A részvételi folyamat kommunikációjában kiemelt szerepe van a személyességnek, az adott területen élő, dolgozó emberek személyes megszólításának, a jelenlétnek.
  • Az akcióterv elkészítésének folyamatában a kiemelt szerepet vállaló intézményekkel (pl. katasztrófavédelem, óvodák, hivatalok…), cégekkel (távfűtőmű, ipartelep, kereskedelmi egység) és szervezetekkel (helyi civil szervezetek, lakásszövetkezetek) rendszeresen találkozókat szerveznek, párbeszédet segítenek elő. 

Eredménye:

  • Az akcióterv kimeneteinek (akciók) vállalásai így összhangba kerülnek az egyes szereplők terveivel, igényeivel, lehetőségeivel. 
  • Az akciótervben a közösség által kezdeményezett és végrehajtott akciók is szerepelnek így annak költsége nem vagy csak részben terheli a várost.
  • Az akciók lakossági támogatása megvan, így annak a városi költségvetésbe és tevékenységbe való beépítése megalapozott.

Köztérfelújítás

Amennyiben egy város arról dönt, hogy felújít egy közteret, a közbeszerzésbe építse be, hogy a kivitelezőnek a terveket közösségi részvétel (közösségi tervezés) lefolytatásával kell elkészítenie. 

Ez minimum az alábbiakat tartalmazza:

  • Közösségi részvételi folyamat tervezése.
  • A köztér használóinak bevonása: a helyszínen bejárás, felmérés, igényfelmérés, szokások, konfliktusok feltárása.
  • Köztér funkcióinak kialakítására közösségi részvételi fórum és/vagy műhelymunka.
  • A köztér felújításának előzetes terveinek bemutatása és megvitatása, a konszenzus elősegítése.
  • A tervek módosítása.
  • A végleges terv bemutatása.

Eredménye:

  • A köztér használói által igényelt funkciók megjelenhetnek a tervezés korai szakaszában.
  • A  konfliktusok lehetőséget adnak a funkciók/használók szétválasztására.  
  • Az igények alapján felújított teret többen fogják használni és kevesebb lesz a rongálás, elégedetlenség.

Mobilitás fejlesztés

A legtöbb város szembenéz azzal a feladattal, hogy a közlekedésszervezés és a mobilitás területén fejlesszen. Például helyi járatot indítson, közösségi kerékpár hálózatot, lakó-pihenő övezetet létesítsen, vagy biztonságossá tegye a gyalogos közlekedést. 

A részvételi folyamat elemei lehetnek:

  • közösségi részvétel tervezése 
  • kommunikáció (online, offline)
  • nyilvános séták, bejárások, műhelymunkák, tervezés
  • helyi akciók, pl: próbanapok, bemutatók, lezárások

Eredménye:

  • Valós igényeket tükröző, ezáltal hatékonyabb és fenntarthatóbb beruházás.

Zöldfelület fejlesztés

A legtöbb városban előtérbe kerül a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik elemeként a zöldfelületek fejlesztése vagy létrehozása. A zöldfelületek létrehozása olykor a korábban közlekedési célokat szolgáló köztér újra zöldesítésével vagy egyes funkciók (pl. parkoló, buszmegálló, ipartelep) zöldesített megoldásával járnak. 

A részvételi folyamat elemei lehetnek:

  • kommunikáció (online, offline)
  • nyilvános séták, bejárások, műhelymunkák, tervezés
  • helyi akciók, pl: próbanapok, bemutatók, lezárások

Eredménye:

  • Valós igényeket tükröző, ezáltal hatékonyabb és fenntarthatóbb beruházás.

Közösségi költségvetés

Közösségi költségvetésről akkor beszélünk, amikor egy Önkormányzat az éves költségvetés egy része feletti döntést szabályozott keretek között a közösségnek adja át. Ideális esetben ez városfejlesztési stratégiában vagy akciótervben meghatározott értékek és irányvonalak mentén ad lehetőséget a költségvetés meghatározásában a közösségnek.

A jó közösségi költségvetés témái ezáltal lehatároltak és közérthetők és olyan projektekből ad választási lehetőséget, amelyek előzetesen lakossági részvétellel és hatósági hitelesítéssel álltak össze. A folyamatnak tehát csak a vége a költségvetés, amely tulajdonképpen priorizálás, hogy melyek legyenek azok a projektek, amelyek a rendelkezésre álló keretből megvalósulhatnak.

Sajnos Magyarországon ezen a néven olyan projektek indultak, amelyek csak egy összeget mondtak ki de sem témát, sem értékajánlatot nem tartalmaztak, ezért csak panaszgyűjtés lett az “eredménye”.

Okos város /smart city/

A városfejlesztési kezdeményezések egyik eleme az, amikor honlapon vagy applikáción keresztül a lakosság javaslatokat tehet vagy hibákat jelenthet be. Habár majd mindenkinek van már okostelefonja, a digitális térben otthonosan mozgók köre Magyarországon meglehetősen szűk réteg. Sok európai város okosváros (Smart city) koncepció mentén adatgyűjtésre használja vagy a városi kedvezménykártyával kombinálja ezt. A magyarországi városokban viszont csak szigetszerűen, projekt alapon jelenik meg a digitális bevonás.

A részvételi folyamat elemei lehetnek: 

  • Probléma és/vagy adat gyűjtés.
  • A szolgáltatás működésének és struktúrájának tesztelése.
  • A szolgáltatás megvalósításába önkéntesek és/vagy civil szervezetek bevonása.
  • Kommunikáció (online, offline).

Eredménye:

  • Helyi igényeket felmérő adatbázis egy adott lakossági rétegre.

Közösségi intézmények létrehozása

Közösségi intézmény az, ahol az intézmény tevékenységének tervezésében, a működésének megvalósításában és értékelésében a település, a helyi közösség lakosai, civil szervezetei tevékenyen részt vesznek és a közösségi részvételen alapuló működés megjelenik az intézmény belső működését meghatározó dokumentumokban. Ez lehet múzeum, közösségi tér/ház, idősek klubja stb.

A részvételi folyamat elemei lehetnek: 

  • Igényfelmérés és piackutatás.
  • A szolgáltatás tervezésébe lakosság és/vagy civil szervezetek bevonása.
  • A szolgáltatás működésének és struktúrájának tesztelése.
  • A szolgáltatás megvalósításába önkéntesek és/vagy civil szervezetek bevonása.
  • Kommunikáció (online, offline).

Eredménye:

  • Helyi igényekre építő és helyi erőforrásokat bevonó szolgáltatások.

Közösségi szolgáltatások fejlesztése

Elsősoran önkormányzatok és hivatalok, állami intézmények, amelyek a közösséget célzó szolgáltatásaik fejlesztésébe fognak. Ezek lehetnek pl. tanácsadó iroda, közösségi kert, közösségi központ, helyi kedvezménykártya, környezetvédelmi vagy egészségügyi szolgáltatás, idősgondozás, mobilitási szolgáltatás  stb.

A részvételi folyamat elemei lehetnek:

Igényfelmérés és piackutatás

A szolgáltatás működésének és struktúrájának tesztelése.

A szolgáltatás tervezésébe lakosság és/vagy civil szervezetek bevonása.

A szolgáltatás megvalósításába önkéntesek és/vagy civil szervezetek bevonása.

Kommunikáció (online, offline)

Eredménye:

Helyi igényekre építő és helyi erőforrásokat bevonó szolgáltatások.

Milyen technikái, módszerei vannak egy közösségi részvételi folyamatnak?

A közösségi részvétel folyamata több lépésből áll és több olyan feladatból, amelyek párhuzamosan futnak, amiket nagyban befolyásol a téma, amely köré a részvételt szervezzük.

Lépései:

  1. Közösségi részvételi folyamat tervezése.

A helyi közösség vizsgálata alapján (mobilitás, közlekedés, szokások, kommunikáció terei, működése stb.) egyedi igényekre és lehetőségekre szabott tervet kell készíteni. Habár senkit sem lehet részvételre kényszeríteni, a lehetőséget a belépésre minden lehetséges korú, szokású érintettnek meg kell teremteni.

  1. Közösségi részvételi folyamat lebonyolítása.

2.1. Informálás. Közérthető, folyamatos kommunikáció a részvétel folyamatáról, a bekapcsolódás lehetőségeiről és az eredményekről (online és offline).

2.2 Konzultáció. Online és offline (kérdőív, problématérkép, fókuszcsoport, lájkverseny).

2.3. Bevonás. A személyes részvétel elősegítése (műhelymunka, séta, kerekasztal, fórum, world café, szavazás stb.).

2.4. Együttműködés. Közös döntés, monitoring, értékelés (tanácsadó testület, kerekasztal).

2.5 Érzékenyítés/szemléletformálás. Az adott témához kapcsolódó ismeretterjesztés (jó gyakorlat, cikkek, példák, események stb.).

2.6 Szakmai munkacsoport. Bárhogy is hívjuk ezt a csoportot, fontos, hogy az érintettekből alakuló testület, amely döntést hoz, nyomon követi a folyamatot. Lehet ez a megrendelő szakértőiből álló és önkéntesekből álló csoport is, vagy akár mindkettő.

  1. A közös tervezés eredményének beépítése.

A tervezés eredményeinek beépítése a megvalósítandó projektbe.

  1. A projekt megvalósítása.

A tervezésbe bevont szereplők tájékoztatása és/vagy bevonása a megvalósítás ellenőrzésébe, kommunikációjába.

  1. A részvételi folyamat értékelése, hatásmérés.

A részvételi folyamat értékelése, hatásának mérése az érintettek körében.

A közösségi részvétel gyakorlatának beépítése a megrendelő eljárási gyakorlatába (beszerzési, működési szabályok módosítása).

Kérdése van? Szakmai tanácsra van szüksége? Lépjen velünk kapcsolatba!

Hogyan építhető be a közösségi részvétel a döntési folyamatba?

A  folyamat indításakor legyen megkerülhetetlen.

Az, hogy milyen ügyben és milyen mértékben alkalmazzuk a közösségi részvétel eszközét, csak rajtunk múlik. Meghatározhatunk előre bizonyos területeket/fejlesztéseket, amelyek kizárólag bevonással indíthatóak el, pl. költségvetés, városfejlesztés. Minden esetben a fejlesztésnek csak egy részterületét érintheti, azaz meg kell határoznunk, hogy mi az a terület, keret, tevékenység amelyben átadjuk a döntést.  

A folyamat során legyen beépítve.

A részvételi folyamatban javasolt változtatásoknak megfelelően (amennyiben azok kivitelezhetőek), azonnal módosítsák a terveket. A döntés beemelésének a folyamatokba legyenek meg a garanciális feltételei.

A folyamat végén legyen figyelembe véve.

A részvételi folyamat vége az értékeléssel és a monitoringgal zárul, melynek megfigyeléseit, javaslatait a tervezési folyamatba (módszer), valamint a “kimenet” minőségbiztosításakor figyelembe kell venni. Ennek legyenek meg a garanciális feltételei.

Kérdése van? Szakmai tanácsra van szüksége? Lépjen velünk kapcsolatba!

Leggyakoribb hibák közösségi részvétel esetén

  • A közösségi részvételt szűk kommunikációs csatornán terjesztjük.
  • A közösségi részvétel csak akkor lehet sikeres, ha sokféle csatornán sokféle státuszú emberhez eljut és “mindenki tud róla”.
  • Közösségi részvételnek hívjuk, pedig nem az: pl. kirakjuk a település honlapjára a tervezetet és várjuk, hogy hozzászólások érkezzenek.
  • A közösségi részvétel folyamata lezajlik, de az eredményeit nem építjük be a tervekbe.
  • A közösségi részvételbe való csatlakozást korlátozzuk: pl. csak online felületet használunk, csak késő délutáni időpontokat adunk, csak bizonyos helyen vannak a találkozók.
  • A közösségi részvételen megtárgyalandó témát túl szakmai nyelvezettel tálaljuk.
  •  A közösségi részvétel folyamata után nem tartunk értékelést, a tanulságokat, módosításokat nem építjük be a következő részvételi folyamatba. 
  •  Nem egyértelmű vagy nem nyilvános a folyamat.
  •  Nem tartjuk magunkat a határidőkhöz, egyéb keretekhez, hanem módosítgatunk állandóan, ezzel bizalmat vesztünk. 
  •  Nem jól (túl nagyravágyóan) állapítjuk meg a sikerkritériumokat.
  •  Nem figyelünk arra, hogy a belső (intézményi/szervezeti) kommunikációba folyamatosan beépítsük a projekt tevékenységeit.
  • A belső szakértők felelősségét és feladatait csak a folyamat alatt és nem előtt tisztázzuk.

Kérdése van? Szakmai tanácsra van szüksége? Lépjen velünk kapcsolatba!

A megbízás kiadásának módja közösségi részvételi folyamat (projekt) megvalósítására

Megrendelő részéről rendelkezésre kell álljon az árajánlat bekérésekor:

  • projekt céljai, tartalma
  • belső felelősök, belső szakértői kör meghatározása és döntési körei 
  • projekt időtartama és határideje 
  • költsége 
  • megosztott döntési kör tartalma és keretrendszere
  • beszámolás/teljesítés módja 
  • a kommunikációt mivel tudja segíteni, eszközök, csatornák, intézmények elérhetősége (települési honlap, plakátnyomtatás, FB csoport stb.) 
  • a részvételi folyamat tervezését (helyismeretet) mivel tudja segíteni (adatok, listák, kapcsolatok, személyek)

A közösségi részvételi szakértőnek az árajánlatban az alábbiakat kell szerepeltetnie:

  • részletes tevékenység és ütemterv
  • bevonási módszerek leírása
  • eredményességi (monitoring) elemek meghatározása
  • kommunikációs terv
  • felelős
  • referencia
  • ár

A szerződéskötéskor a felek által megosztott feladatokat kell tisztázni:

  • Kommunikációs csatornák létrehozása/rendelkezésre bocsátása
  • Kommunikációs stílus, arculat, stb. meghatározása
  • Partnerségi terv (bevonni kívánt résztvevők köre)
  • Érintettek bevonásának módja és felelőse 
  • Érzékenyítés/szemléletformálás módja, felelőse (az aktuális témával való ismerkedés)

Kérdése van? Szakmai tanácsra van szüksége? Lépjen velünk kapcsolatba!

Online

A közösségi részvétel lebonyolítása alapvetően élő, szemtől szemben műfaj, de az online eszközök remek kiegészítői vagy helyettesítői lehetnek. Az online térbe szorulás nem csak kényszer hanem lehetőség is.

Az Interreg Europe és az NCCP összeállítása alapján készítettünk egy listát, ahol csoportosítva találhatóak olyan eszközök, amelyek az online térben is lehetővé teszik a közös munkát. Használatukhoz néhány jó tanácsot is összeszedtünk.

Milyen tevékenységekre alkalmasak:

Online találkozók- tárgyalások, megbeszélések lebonyolítására.

Fájl-megosztó eszközök- több kissebb nagyobb fájl megosztására vagy együttes írására/szerkesztésére

Együttműködő eszközök- valós időben együttműködni közösen szerkeszteni összeállítani egy-egy dokumentumot, kérdőívet, ábrát, grafikát,

Interaktív eszközök- találkozókat, konferenciákat mozgalmasabbá tevő eszközök

Játékok- online játékok készítése

Videó megosztás- élő közvetítés vagy videó megosztása

A teljes lista itt érhető el: https://tinyurl.hu/6HWO/

Jó példák és ismeretek

Budapest legmenőbb közösségi fesztiválja Őrmezőn?

Őrmező bizonyítja a mottó igazságát, hogy minden ház és minden lakóterület érdekes lehet! A séta során egyértelművé válik, hogy Őrmezőn talán kevésbé fognak a látogatók lépcsőházakat látogatni, de a lakótelephez kapcsolódó történetekből nincs hiány, márpedig a történetmesélés mindenképpen a fesztivál központi eleme. De nemcsak Kormos István, Zelk Zoltán és Kálnoky László költők éltek és alkottak itt életük egy jelentős szakaszában, mint ahogy erről az Őrmezei Költők Parkja is megemlékezik, de volt és van itt más híresség is, akik mind-mind megszólíthatók, vagy megemlíthetők egy helytörténeti séta keretében, vagy egy régi fotókat bemutató utcai fotókiállításon.

Közterekkel a közösségekért Óbudán

Az interneten rákeresve a ”közösségi tervezés” fogalomra, 2018 februárjában az első 5 találatban (az URBACT mellett) az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. oldala jön fel. Nem véletlen: a III. kerületi önkormányzat cége 2015 óta 20 helyszínen folytatott le közösségi tervezési folyamatot, s ezek fotókkal, videókkal, leírásokkal gazdagon dokumentálva mindenki számára megismerhetők az erre dedikált honlapon. E – Magyarországon példa nélküli nagyságrendű –gyakorlat részleteibe, az önkormányzat motivációiba Lukácsházi Gergely, a cég kommunikációs vezetője és a közösségi tervezési folyamatok motorja adott betekintést.

Közösségi költségvetés Nova Gorica városában

A szlovéniai Nova Gorica városa önként vállalta 2018-ban, hogy éves kölségvetéséből 250 ezer eurót különít el, aminek a felhasználásáról a helyi polgárok közvetlenül dönthetnek. 

A pénzt közcélú, a lakosság életminőségét javító beruházásokra kell költeni. Ezzel a modellel a szükséges, de szűkös forrásokért versengő fejlesztések között közvetlenül a lakosság alakítja ki a fontossági sorrendet.

A döntésben szavazással minden helyi állampolgár részt vehet, és javaslatot tehet a fejlesztésekre.
A legtöbb szavazatot kapó projekteket az önkormányzat meg is valósítja.
A döntésbe való bevonással az állampolgári aktivitás és a felelősség is nő.

Mi döntünk – a részvételi demokrácia online támogatása

A Barcelonában fejlesztett, már városok százai által használt részvételi platform, a Decidim egy olyan digitális felület, amely segít az állampolgári részvétel erősítésében, gyakorlati alkalmazásával. Alkalmas stratégiai tervezésre, részvételi folyamatok támogatására, találkozók, gyűlések összehívására, állampolgári kezdeményezések elindítására, ráadásul nem csak önkormányzatoknak, hanem civil szervezeteknek, vagy akár egy szülői munkaközösségnek, társasházi közösségnek is hasznos lehet abban, hogy döntéseiket átlátható módon, a kapcsolódó információk minél teljesebb körű ismerete mellett, a lehető legdemokratikusabban hozhassák meg.

Útmutató részvételi stratégiák mobilitási ügyekhez

A Sunrise projekt szomszédságok mobilitási megoldásait keresi  a lakosság bevonásával. Megteremtve egy olyan folyamatot amelynek egyik eredménye az hogy a lakosság bevonásával valósuljanak meg projektek. A Sunrise több módszert használ, különböző mobilizációs és részvételi stratégiát használva: Az információk együttes gyűjtésének és együttes elemzésének mennyiségi és minőségi módszereit.
Akciókutatást. Állampolgárok bevonását online és interaktív eszközöket, befogadóbb és átláthatóbb részvételi folyamatokat eszközként.

Aktív civilek: platform az önkormányzati-civil együttműködésre

A Civil Ház az egyik pillére a rigai önkormányzat azon törekvésének, hogy hidat építsen a civil társadalom felé. A 2013-ban megnyitott Civil Házban manifesztálódott az az átfogó törekvés, hogy a helyi civil társadalom erősödjön meg. 2010-ben a Lett Civil Szövetség segítségével az önkormányzat megszervezte az első Civil Fórumot, amely aztán évente segített a helyi NGO-k szükségleteinek feltárásában. Ezen a találkozón merült fel a Civil Ház ötlete is: a civil szervezetek jelezték, hogy fontos lenne számukra egy olyan épület, amelyet igénybe vehetnek a tevekénységeik lefolytatásához. Még ugyanabban az évben a Városháza létrehozott egy társadalmi integrációs ügyekért felelős tanácsadó testületet, majd 2013-ban aláírt egy együttműködési megállapodást 138 civil szervezettel.

Mennyire interaktív az Ön városa?

A jövő a digitális állampolgárság. Az Interactive Cities projekt munkatapasztalata elmozdította a résztvevő városokat abba az irányba, hogy kövessék és újragondolják a közösségi média használatát. A digitális eszközök felhasználása arra a célra, hogy a városok újszerű módon promótálják magukat, és hogy a partnerek megosszák tapasztalataikat, igen jó eredményeket ért el és lehetővé tett egy szinergikusabb működésmódot.

InnovaTOr – Mindenki újító

A városok hasonló kihívásokkal szembesülnek Európa-szerte. Ezek közül az egyik az, hogyan lehet garantálni a fejlődést csökkenő erőforrások mellett. Az összetett változáskezelési folyamatokban tevékenykedő drága külső tanácsadásoktól eltérően az Innova.TO ötlete nagyon egyszerű: forduljunk azokhoz az emberekhez, akik a legjobban ismerik az adminisztratív szerkezetet belülről és ösztönözzük őket arra, hogy olyan ötletekkel jöjjenek elő, amelyek forrás nélkül megvalósíthatók és segíthetik a várost abban, hogy a folyamatok javuljanak, ezáltal növelje az önkormányzat működésének hatékonyságát.

Miért olyan fontos a mai Európában Lisszabon közösségi fejlesztési megközelítése?

Lisszabon kidolgozott egy részvételi modellt a hátrányos helyzetű lakónegyedekben végzett munkákhoz. A Lisszaboni BIP/ZIP stratégia célja a szociális és területi kohézió, az aktív polgári tevékenység, az önszervezés és a közösségi részvétel segítése. A 2010-ben indított BIP/ZIP elnevezésű beavatkozásával Lisszabon önkormányzatának fő elképzelése az volt, hogy feltérképezze a szociális kohézió hiányában szenvedő, rossz társadalmi/gazdasági, lakó- és környezeti körülményekkel rendelkező városrészeket. Ezeket a területeket mindenekelőtt a helyi polgárok és a helyi vezetőség közötti valós kapcsolat hiánya jellemezte, így a BIP/ZIP arra törekedett, hogy 50.000 eurónál kisebb összegű, körülmény-javító projekteken végzett közös munka által új kapcsolatokat létesítsen.

Cascais (PT) önkormányzata bevonja a fiatalokat a kormányzásba

A fiataloknak kétségkívül van véleményük és tapasztalatuk az oktatás feltételeiről és körülményeiről, de általában ritkán férnek hozzá azokhoz a döntési rendszerekhez, amelyek figyelembe vennék meglátásaikat. Ezért a portugál Cascais városa úgy döntött, hogy bevonja a fiatalokat (10-től 17 évesekig) a demokratikus kormányzásba.

Hogyan építette ki Pazin önkormányzata a kölcsönös bizalmat azzal, hogy bevonta a polgárokat a költségvetés tervezésébe?

Bemutatjuk a város történetét, amely elkezdte bevonni polgárait a városi költségvetés elkészítésébe, oktatni őket a helyi önkormányzat működésével kapcsolatban és ezzel kölcsönös bizalmat épített a lakosság és az önkormányzat között. A projektet az URBACT is elismerte azzal, hogy a 97 Jó Gyakorlat cím egyikét a város kapta.

Társadalmi kommunikáció, közösségi részvétel – Tartu példái

Az innovatív városfejlesztési kezdeményezések egyik jellegzetes, a jelenkori technológiai és társadalmi viszonyok közepette mind fontosabbá váló témaköre a digitalizáció és ennek érvényesítése a tervezés és fejlesztéspolitika társadalmi részvételének előmozdításában. A figyelemre méltó törekvések egyike az a példa, amelyet Tartu, egy észtországi város mutatott be arról, hogy az informatikai rendszer eszközei segítségével hogyan lehet társadalmi kommunikációt létesíteni és hogyan lehet kiépíteni a demokratikus döntéshozás folyamatát a várostervezésben és a megvalósításban.

Savsko naselje: Teljes megújulás a helyi közösséggel

Savsko naselje Ljubljana egy, az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak indult városrésze. A közterületek lepusztultak, magas volt a bűnözési ráta, nem alakult ki helyi közösség, a szolgáltatások kivonultak a területről.

A környék megújítása annyira sürgetővé vált, hogy a Ljubljanai Önkormányzat 2013-ban integrált városmegújítási programot indított a területen. A folyamatba több helyi civil szervezetet és a Prostoroz városfejlesztési kreatív műhelyt vonták be. Első lépésként a helyi közösség fejlesztésével, a környéken lakók bevonásával kezdték, ezzel megteremtették az itt lakók számára a lehetőséget, hogy megfogalmazzák, kifejezzék és képviseljék is a valós igényeiket. Az integrált városfejlesztési projekt leginkább arra fókuszált, hogyan és mire szeretnék a helyiek a városi köztereket használni.

Számos szervezett és spontán esemény, találkozó, fórum, kulturális program, közös tervezési alkalom során alakult ki a fejlesztés végleges terve.

A tervezés két évig tartott, a helyi lakosság, az önkormányzati intézmények és civil szervezetek aktív részvételével. 

A városfejlesztés eredményeként nem csak a közterek újultak meg, de a környéken most közösségi kert, a közösségi ház udvarán piknikező, a házban eszközkölcsönző működik, rendszeresek a közösségi összejövetelek, sportesemények, a helyiek pedig magukénak érzik a városrészt. 

Kívánságok szőnyege 

A Bécsi Fesztiválhéten kiállított interaktív isntalláció látványos, inspiráló és sokakat megmozgató módja annak, hogy a városlakókat bevonják a közösségi tervezésbe. 

A projekt gazdái egy 150 négyzetméteres, a városrész térképét mintázó szőnyeget helyeztek ki a köztéren, és arra kérték az arra járókat, írják fel a közterület javítását, fejlesztését célzó kívánságaikat. A kívánságokat a szőnyeghez rögzített héliumos lufik jelenítették meg, az egyhetes ötletgyűjtés végére pedig valóságos lufierdő lebegett a téren. 

A város vezetése a kívánságok közül rövid időn belül meg is valósította azt, ami leginkább szükséges volt és leginkább illeszkedett a kerület történetéhez: egy köztéri ivókutat. 

A projekt bebizonyította a város vezetőinek, hogy a helyi lakók rövid időn belül rengeteg konstruktív javaslattal tudnak előállni, a város polgárai pedig megtapasztalták, milyen az, ha érdemben részt vehetnek a lakókörnyezetük alakításában. 

További ismeretek, források, módszerek

Referenciával rendelkező közösségi részvételt végző szakemberek/szervezetek

Ki? Hol vállal munkát?  Milyen témában? Kit keressek?  Kapcsolat
Közösségfejlesztők Egyesülete Országos Közösségfejlesztés

város, térség és településfejlesztési tervek

közösségi intézmények

közösségi szolgáltatások

Kovács Edit elnök  kofeegyesulet@gmail.com
Jóügy Kft  Budapest Fenntarthatóság Energia és Klíma

Stratégia és Akció terv

Köztér feljújítás

Mobilitás

Zöld felület fejlesztés

Okos város

 Csikai Mária ügyvezető  jougy@jougykft.hu
Város és Folyó Egyesület  Budapest Vízpartok

Köztérfelújítás

Közösségi szolgáltatások

Zöld felület fejlesztés

közösségi installációk, workshopok

 Tömör Miklós elnök info@valyo.hu

Röviden

A honlap tartalmának rövid, kinyomtatható összefoglalója ide kattintva letölthető.

Impresszum

A www.kozossegireszvetel.hu kezelője a JóÜgy Kft. – www.jougykft.hu, ügyvezető: Csikai Mária

Várjuk levelét a jougy@jougykft.hu címen.

Az oldal szellemi tulajdona a JóÜgy Kft.-t illeti meg. A tartalmak másolása, felhasználása csak a tulajdonos engedélyével tehető meg.